Az első évet úgy fejeztük be, hogy a fű nem lett szép, úgy is mondhatjuk igazán csúnya lett a kutyapisitől. Ezért mielőtt bármibe is kezdtünk tavasszal ki kellett találni a kompromisszumos megoldást, hogyan is lehet kutya és  szép kert együtt! Kitaláltuk (mivel a kutyánk nem szereti a vizet) építsünk be mozgásérzékelőt, amikor kutyi rámegy a fűre, beindul a locsoló, hátha leszokik arról, hogy rámegy a fűre, ne oda pisiljen. Meg volt a terv, elkezdhettük a munkákat. Szóltam a fiamnak, hogy lenne egy kis ásási feladat, nagyon rendes volt, rögtön mondta, hogy oké jön. Azt nem tudta milyen “merényletet” is terveztem ellene. Mivel a tavalyi évben az általunk benti résznek nevezett rész kupáltuk ki, most jöhet a kiskapuval elválasztott kinti rész is. Ezért kitaláltam, hogy a még használható füveket kockákba ássuk ki és vigyük ki a kinti részt is kezdjük füvesíteni :-) Na ez nem kicsit megnövelte az ásási időt, de megért.

Volt még mit elpakolni, de legalább elkezdtük ezt  a részt is szépíteni!

Megérkezett az új gyepszőnyeg is, és persze a talajt is előkészítettük.

De azért, hogy ne legyen nagyon egyszerű ástunk egy nagyobb tavacskát is, aminek születéséről a “kerti tó építése” részben olvashatsz.

Kész a tavacska, lassan kész a fű lerakása, már csak a virágok hiányoznak és ezt a részt lehet is élvezni:-))

Még bajusz úr is új frizurát kapott:-))

Próbáltuk élvezni a kis szép kertünket, gondoltuk a kutyapisi elleni védelmünk is működik, de ebben sajnos tévedtünk. Bennünket többször lelocsolt mint a kutyát:-))) Közben maradt még pár tekercs gyepszőnyeg azzal pótolgattam a foltokat. De megszületett a megoldás, vettünk teniszhálót, éjszakára kifeszítettük, reggelente pedig kicsomagoltuk a kertet. Amikor kint vagyunk nem pisilt a fűre soha. Kicsit macerás, de működik:-)

Időközben készítettem egy komposztálót a sok zöldhulladéknak. Találtam a padláson kerítés léceket, összecsavaroztam, lefestettem, és készen is lett. 

Ha van az udvarodon olyan hely ahol fel tudod állítani, nálunk a kukatároló mellett kapott helyet, akkor azért érdemes csinálni, mert nem kell égetni, vagy egy vagyont elkölteni zöldhulladékos zsákra. 

Gondolkodtunk, hogyan is lehetne a kinti kertrészt is szebbé varázsolni azon kívül, hogy letettem a még használható füvet, ami nagyon szépen megerősödött.

Egyszer csak meglepetés ért bennünket. Ahogy ültünk az új kis tavunk mellett, gyönyörködtünk a halacskákba, a párom nagylánya felfedezte, hogy a tó tele van picike halacskákkal:-))

Meg is volt a következő projekt, halovit kell készíteni nekik, hogy nehogy a nagyobb halak megegyék őket. Sajnos felfedezésünk előtt egy héttel hunyt el párom apukája, aki mindig kérdezte, hogy nem lesznek kishalak? Ő ezt már nem láthatta, de a kinti rész projektünk is megváltozott, a párom megörökölte a garazst, sokmindent be tudtunk vinni oda, illetve a pincébe. 

Na de kezdődhetett a halovi kialakítása amit a már füvesített rész mellé terveztünk.

Mondhatjuk, hogy alakult már ez a rész is, és próbáltuk élvezni a tó mellett kialakított árnyékos pihenőt

Készettem gumiból békácskát

A nagytó mögé pedig sziklakertet. A szomszédban lakó nagyon aranyos nénitől és bácsitól kaptam hozzá sziklákat, köveket nekik már nem kellett a kertjükbe, én pedig boldogan talicskáztam át:-)

Volt még mit csinálni, formálni , hiányzott még pár zsák murva is, de azért kezdett alakulni a mesekertem!

Kutyapisi megoldódott, csak a kinti részen végezte ügyes-bajos dolgát. Van már két tavunk, jöhet a következő szezon, amikor újra szinte mindent újratervezek szokásom szerint.